Egy pillanatra

Egy pillanatra még megölellek téged,

s csak utána mondom, hogy más irányba lépek,

hisz nem lehetek melletted, ha van még valaki,

ki érző szíved magaslatán át tud hajlani.

Egy pillanatra még két szemedbe nézek,

hogy megleljem benne azt az áldott melegséget,

mely sokszor adott lelkierőt és sokszor kitartást,

mikor éreztem, végem, nem bírom tovább.

Egy könnyes pillanatra még hozzád simulok,

majd szavak nélkül, kezed fogva, némán búcsúzok,

hogy ne törje meg szó-zaj azt az átélt, megélt szépet,

ami sebzett szíveinkbe megmaradt emléknek.

Kun Magdolna