A versek és megjelölt fotók, Kun Magdolna saját alkotásai; A művek a szerző tulajdonát képezik, ezek egészének vagy részének másolása,terjesztése, publikálása, csak a szerző előzetes hozzájárulásával lehetséges. 1999./LXXVI/tv./1.§

2017. december 11., hétfő

Visszahozhatatlanul


Ahogy öregszik az ember egyre jobban fájja,
hogy  visszahozhatatlan régi ifjúsága,
s az-az otthont adó ház is, melyben annyi éven át
gondtalanul élte szép gyermekkorát.

De bármily fájdalmas is múltunk elvesztése,
vigaszt  ad az a tudat, hogy megmaradt emléke,
hisz amíg emlékezni tudunk, amíg van mire,
addig nem lanyhulhat szívünk harci üteme.

Mert erőt ad és kitartást az a sok-sok megélt perc,
ami ifjú éveinkben örömök közt telt,
s ami emlékeztet arra, hogy csak azok hervadnak,
kiknek múltjaiban nincs pár  boldog pillanat.


Kun Magdolna

2017. december 10., vasárnap

Istenáldása kísérjen


A sors útja bármerre vezet,
Istenáldás kísérje minden léptedet.
Áldás, mi majd betölti szíved, lelkedet,
hogy tovább adhasd abban fogant
szeretetedet.

Mert kinek a Jóisten lépteit kíséri,
az legféltettebb álmait is könnyedén eléri
hisz a belé vetett hit az, mely ott is erőt ad,
ahol minden más egyéb
 kudarcba fullad.


Kun Magdolna


2017. december 9., szombat

Halhatatlan élet


Ha szeretteid hiánya zokogásra késztet,
ne szégyelld a könnyet, sem a gyengeséget,
mert hiányuk nem más, mint az-az érzelem,
mely szíved legmélyében életet terem.

Amíg gondolsz rájuk, amíg megsiratod őket,
nincs az a halál mely életet legyőzhet,
hisz minden kihullt könny és minden zokogás
emlékből teremti az életújulást.

Így minden egyes emlék, mely szíveden dereng,
valóságot ébreszt újra odabenn,
s te úgy élhetsz át minden elmúlt napot, évet,
mintha társad lenne  a halhatatlan élet.


Kun Magdolna

2017. december 8., péntek

Gondolkozz csak el


Gondolkozz csak el, mit érnek neked
azok akik hűn kísérték lépéseidet,
kik éjjel-nappal óvtak, szeretgettek téged,
hogy virággal telt legyen előtted az élet.

Gondolkozz csak el, gondolkozz nagyon,
mi ér többet neked, egy ásott sírhalom,
vagy azok az Istenáldott, szelíd,  ölelő kezek,
melyek ma is éppoly féltve körülölelnek.

Ha majd gondolataid megértetik véled,
mennyit ér az néked, ki küzdve nevelt téged,
akkor rá fogsz döbbenni, hogy pótolhatatlan
az a mély szeretet, mi általuk fogan.

Kun Magdolna

Könny hullatva


Oly sok ember nem tudja, milyen is lehet
magányosan leélni az időséveket.
Könny hullatva, elárvultan, egyes-egyedül,
míg egy nap az öregszív el nem szenderül.

Oly sokan vannak, kiket megsebzetten hagytak,
kiket szeretteik elárultak, otthonba zárattak,
s kiktől elvették azokat a kiérdemelt, boldog napokat,
melyek feledtetnék velük mit a múltban fájlaltak.

Túl sokan vannak azok, kik nem panaszkodnak,
kik minden más embernél alázatosabbak,
kik becsülik és megköszönik azt a sok-sok órát, évet,
amit odafenn az égiek könnyezve kimértek.

Kun Magdolna

2017. december 6., szerda

Elárvult karosszék


Csak egy elárvult karosszék, és a kongó, zord falak
jelzik még anyám földi nyomodat.
Más egyéb minden az enyészeté lett,
elporladt anyám, elporladt veled.

Én még azért tisztán látom, ahogy ülsz a széken,
egyszerű ruhádban, csendben, megbékélten,
és vársz engem, egyre vársz, türelmesen vársz,
hisz neked szívedben élt, anyám, az alázatosság.

Mert te sosem haragudtál, sosem szidtál meg,
akkor sem ha napokat késtem, ha nem írtam neked,
s ha úgy érezted magányod felőrli a lelked,
amit az örökös fájdalom rongyfoszlányig sebzett.

Már csak a szék maradt meg anyám, és a zord falak,
melyek még hűen őrzik földi nyomodat,
és szomorú szívem, anyám, mely minden egyes nap
könnyezve siratja el léthiányodat.

Kun Magdolna

2017. december 5., kedd

Kedves Mikulás


Boldog ember vagy te kedves Mikulás,
mert  arcodra simulhat a gyermekmosolygás,
és szívedbe költözhet az a sok-sok szeretet,
amivel kicsik és nagyok körülölelnek.

Áldott ember vagy te kedves Mikulás,
hisz birtokolhatod a mesék varázsát,
azt a mesésvarázst mitől minden gyermekszem
úgy csillog, mint hópihe a kristályhegyeken.  

Nagy szíved van neked kedves Mikulás.
hisz helyet kaphat benne az egész nagyvilág,
és helyet kaphat benne az a sok kis gyermekkéz,
mely december hatodikán piros masnit tép.

Kun Magdolna