A szív

 

Szívünk hordoz minden terhet, minden bánatot,

mindabból, mit sorsunk nekünk juttatott,

így szívünk érzi leginkább, hogy milyen fájdalmas,

mosolyogva túlélni a könnyes napokat.

 

Szívünk kitartó, a végsőkig küzd értünk,

hiszen számára is fontos, hogy továbbra is éljünk,

és hogy elviseljünk mindent, amit az élet tartogat,

akkor is, ha túl nehéz lesz elfogadni azt.

 

Szívünk nagyon erős. Sok mindenre képes.

Könnyedén vészel át, bajt és nehézséget,

mert bízik önmagában, és bízik azon hitben,

hogy mindenkor és mindenhol vele van az Isten.

 

Hát vigyázzunk szívünkre, óvjuk, védjük meg,

hogy könnyedebben viselje majd a nehéz terheket,

mert ha feladja Ő is, nekünk esélyünk sem lesz,

hogy nélküle éljük tovább ezt a röpke életet.

 

Kun Magdolna

 

Régi szomszédjaim

Én minden régi szomszédom nagyon szerettem,

mert minden régi szomszédom segített nekem,

mikor vigaszra volt szükségem, vagy  bátorító szóra,

ami tovatűnt reményeim újra visszahozta.

 

Én minden egyes szomszédomra úgy emlékezem,

hogy közben elnehezül szívem, kicsordul könnyem,

mert tudom, hogy földi világunkban, Ők már sohasem

adhatnak vigaszt vagy bátorítást énnekem.

 

Csak emlékeik maradtak itt, azok élnek bennem,

azok gyógyítgatják, nyugtatják a lelkem,

mikor túlságosan fáj hiányuk, és szükség lenne arra,

hogy elgyengülő hitem az erőt visszakapja.

 

Az Én réges-régi szomszédjaim mind-mind jól tudták,

az élet akkor ér valamit, ha segítjük egymást,

mert ezek az apró segítségek, ezek az apró kicsi tettek,

tesznek majd minket mindenkor embernek.

 

Jóságukat úgy őrzöm, mint azokat a becses kincseket,

melyeknek értékét a szívünk határozza meg,

hiszen mindig a szívünk dönti el, ki lesz  arra érdemes,

hogy szép emléke maradjon egy egész életnek.

  

Kun Magdolna

Kérés az Úrhoz

Feltámadás

Nagyszombat

Nagypéntek

Húsvéti ima